2010. október 24., vasárnap

La Fontaine nyalja ki a seggem

A farkas és a bárány

-Á, köszönöm kedves Farkas úr, hogy beugrott hozzánk. Hogy van? Hogy van?

- Nézze kedves Bárány polgártárs, ha ez a két irtózatos nagy medve, aki idecipelt, elengedné a karomat, és levenné rólam a pórázt, biztosan jobban.

- Jaj, kedves Farkas úr, igazán, csak most veszem észre. Ne is haragudjon érte. Tudja, ezek a buta szabályok. Na, medve komák, gyorsan húzzatok el innen és Farkas úrral, mi mindjárt mindent elintézünk. Békében, barátságosan, ahogy állatok közt az szokás. Nem igaz Farkas úr?

- Nem tudom, mit akar tőle a polgártárs. Fogalmam sincs.

- Kérem a medve kollegákat csak várakozzanak a folyosón. Maga meg Farkas úr, üljön szépen le, nyugodtan, kényelmesen, és mindent megbeszélünk. Óh, de mi az a csúnya plecsni a szeme alatt? Az a kék-zöld zúzódás?

- A zúzódás? Ja, nekiestem a kilincsnek és attól van.

- Ebcsont beforr, rá se rántson. De vágjunk is bele. Szóval, tessék szépen ott a lap alján aláírni ezt a dokumentumot. A tanukat majd én elintézem, hogy azzal se kelljen fáradnia. És akkor már készen is vagyunk.

- És akkor elmehetek?

- Farkas úr, mondtam már, akkor készen is vagyunk.

- Elolvasom máris Bárány polgártárs, már amennyire a bedagadt szememtől tudom.

- Ne erőltesse Farkaskám azt az olvasást. Hát aláírja nekem és kész is.

- Elolvasnám én mégis.

- Ha annyira akarja. Fussa gyorsan át. De a medvék kint utálnak várni. Csak úgy mondom.

- De Bárány úr, itt az szerepel, hogy én önként lemondok az erdei birtokomról, az összes gépemről, valamennyi emberemről és még fizetek is tízezer tallért.

- Igen?

- Igen!

- Akkor azt írja alá, ha az van ott!

- De miért is írnám én ezt alá? Miért is?

- Óh, édes, buta Farkasom, ezer okot is tudnék rá mondani.

- Csak kettőt kérek.

- Kérem, mindent a partnerért. Végülis a korrekt üzlet része a pontos tájékoztatás. És én ragaszkodom a korrekt üzletekhez. Nyilván az egyik ok az, hogy mi, a forradalom kölykei, sokkal hatékonyabban, jobbat tudjuk a cég érdekeit képviselni a legkülönfélébb hatóságok előtt. Adó- és munkaügyi és a többi. Nincs ezekkel több gond. Míg ha maga marad… Na, ott a cerka, firkantsa alá a nevét. Amíg még tud írni a kezével. Hehehe.

- Két érvet ígért!

- Ne pimaszkodj, te büdös állat, mert szétrúgatom a tökeidet. Én itten rendes hangon beszélek veled, már-már simogatlak, megpuszillak. A javadat akarom. A legjobb üzleti ajánlatokkal halmozlak el, te pedig pofázol és kötözködsz és a forradalmi rendszert szidod? Hát, hogy veszed magadnak a bátorságot? Te nem farkas vagy, te egy barom. Behívom mindjárt a két barnamedvét és akkor, nehogy tévedésből megint lefejeld a kilincset nekem.

- De Bárány polgártárs, nem beszélhet így egy farkassal. A mesében sem így van ez, nemhogy a valóságban. Szabad világban élünk elvégre.

- Szabad világban? Itt erdei-mezei forradalom volt. És annak most leszakajtjuk a virágát. Írd alá te toportyánféreg és akkor lehet még egy utolsó kívánságod.

- És ha nem írom?

- Akkor meggyőzünk arról, hogy mégis aláírod. És akkor aláírod. Viszont ugrott az utolsó kívánság is.

- Tessék aláírom. És tudja mi az utolsó kívánságom?

- Mi, te farkasok szégyene?

- Arra kérném, hogy ha Párizsban jár, keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem.

Nincsenek megjegyzések: