Komoly és fontos szavak hangzottak el. S ha nem közelrőlismernénk azt, ami itt történik, most boldogan dőlhetnénk hátra, hogy igen,tessék. Itt több-kevésbé rendben mennek a dolgok. Szomorú ugyan, hogyújfasiszták kerültek – nem is kis támogatással – az Országgyűlésbe, de amiennél sokkal fontosabb, az az, hogy a demokratikus politikai erők közösenképesek fellépni ellenük. Végülis, ez a legfontosabb.
Csakhogy, mi itt élünk és napról napra tapasztaljuk, mifolyik ebben az országban. Tiszteletreméltó és szeretett honfitársaim, barátaimegész sora fogalmazta meg abbéli véleményét, hogy vajon mennyire lehet hitelesegy afféle megmozdulás, ahol annak a pártnak a képviselője is szót kap, amelypárt pedig igen sokat tesz a demokrácia, a szabadság megsemmisítéséért, amelyikrendszeresen kokettál az újfasiszta párttal, amelyik gátlástalanulegyüttműködik vele, ha úgy hozza érdeke. A Fidesz az, amelyik piedesztálra emelegykori fasisztákat, háborús bűnösöket, uszítókat. A Fidesz veti el ademokratikus hagyományokat, deportáltatja Károlyit, és a többi. A Nyírők, WassAlbertek, Tormay Cecilek, Prohászka Ottokárok dicsőítése bizony nem más, mintszellemi értelemben a szélsőjobbnak való szálláscsinálás. Miközben igenlagymatagon védik meg például a fenyegetett cigány közösségeket a bakancsosmenetelőktől. Néha úgy érezzük, nemcsak szemet hunynak az effajta közösségiterrorizálások felett, hanem mintha még bátorítanák őket. Tudjuk, oszd meg ésuralkodj.
Nem fogom megvédeni a Fideszt. Nem is akarom. Nem is tudom. Ámfelidézném azt, hányszor írtuk le irigykedve, milyen fontos akció volt, amikornéhány éve Prágában a legkülönfélébb politikai erők képviselői, egyházakpapjai, civilek és a hatóságok emberei, egyként akadályozták meg, hogy Prágazsidó negyedében, a Josefovban randalírozzanak a szélsőjobb képviselői.Irigykedtünk rájuk, mindazokkal együtt, akik most a közös fellépéstkritizálják. Innen persze nem látszott akkor sem, miféle ellentétek feszítik azott és akkor közösen fellépőket. Nem is volt fontos azokban a pillanatokban.
Jogos persze a kérdés, mennyire őszinte mindaz, amit aFidesz most tesz? Nyilván erre majd az idő ad választ. De talán jelzi, hogy aFidesz vezetőinek egy része legalábbis, felismerte, hogy mindaz nem mehettovább, ami eddig itt folyt. Rogán Antal szavai bárhol a művelt világban elhangozhattakvolna és tapsot érdemeltek, ahogy a Kossuth téren is. Jó, talán nem véletlenülbeszélt végig egyes szám első személyben? Lehet, hogy ez is a pávatánc része?De ha így is lenne, mégiscsak azt mutatja, hogy akad egy józanabb hang, amelyikbelátja, van egy határ, amit nem szabad átlépni. Én nem vonom kétségbe Rogánszavainak az őszinteségét. És valóban, ahogy Mesterházy Attila mondta, a nagypárt nagy felelősséget is jelent. Megmutathatja – ha például csatlakozik aDemokratikus Koalíció ajánlotta, s az MSZP támogatta bojkotthoz, hogy nem csaka levegőbe beszélt: pártjának van ereje szembenézni a szélsőjobbal, nemrálicitálva akar szavazókat elhódítani a neonáci párttól. Ettől még, amit aválasztójog korlátozásával vagy az oktatási rendszer szétverésével tesznekelfogadhatatlan marad - de mégiscsakkijelöli a vita határát. És ez is ad némi bizakodásra okot, hogy Magyarországegyszer visszatérhet a normális országok sorába. Ne feledjük, Orbánnak előbbvagy utóbb mennie kell és utána is lesz élet. Sőt.
Bajnai Gordon államférfiú beszédében szintén több alapvetődolog elhangzott. Hogy azokban az 1944-45-ös években nemcsak az áldozatok, dejelentős részben a gyilkosok is honfitársaink voltak. Íme a szembenézés amúlttal – amit szintén olyan rég óta hiányolunk.
Mesterházy Attila, igazi pártvezetőként, pedig túllépettazon, hogy csak szép szavakat mondjon. Jogosan figyelmeztette a Fideszt arra,hogy alapvető felelőssége van abban, mi történik ebben az országban. Nembecsülöm le Rogán Antal fellépésének a jelentőségét, de ha Orbán Viktor valóbankiáll a Kossuth térre, vagy bent a parlamentben szólal fel és utasítja vissza aszélsőséges nézeteket, akkor az talán hatna azokra is, akik politikaiszámításból azt hiszik, szabad összekacsintani a szélsőjobbal. Mi lesz azönkormányzatokban és más testületekben? Vasárnap tüntetünk ellenük, hétfőn megpicsi-pacsi együtt szavazunk?
Mesterházy Attila másik követelése, a Jobbik teljespolitikai karanténba zárásáról ezért jelentős, mert kiderül: ami itt elhangzottaz csak szépségflastrom akar lenni egy ronda politikán vagy komolyan is vehető.Csak a külföldnek szóló játék ez is, vagy egy icipicit komolyan gondolják? (Nembeszélve arról, hogy pár nappal azután, hogy a demokratikus erők összefogásátajánlották az Orbán-rezsim leváltására, gesztusértéke is van, egy DemokratikusKoalíciótól származó javaslat támogatásának. Újabb jó jel.)
Sokan attól tartottak barátaim közül, hogy ez a rendezvénycsak arra való, elfogadhatóbbá tegye a világ szeme előtt a mindinkábbszélsőjobbra sodródó Fideszt. Dramaturgiai értelemben Mesterházy mentette megettől a tegnapi közös tüntetést. Mert ha holnaptól visszaveszik az Új Színházatattól a csapattól, amelyik most bitorolja, ha menesztik azt a Papcsák nevűpolgármester és képviselőt, aki turulszobrokat avatgat és fekete zászlókatadogat egy magát „Magyar Nemzeti Gárdának” nevező csoportnak, és a többi, akkorvan remény. Ha Orbán hétfőn mindezt bejelenti a parlamentben, akkor, ok. Ám, hanem, akkor – a szocialista párt elnökének tesztje nyomán – az is kiderül, hogytúl sokat nem érnek az effajta közös megmozdulások.
A jobboldal Orbán után is létezni fog, és azért nem árttudni, hogy ott is akadnak, akik másként gondolják.
Mert másként kell, már csak önvédelemből is gondolniuk. Aszellem kikerült a palackból és most csak abban bízhatunk, talán közösen visszatudjuk gyömöszölni. Adjunk egy esélyt a reménynek, hogy hátha ez a Kossuth térifelvonulás hozzájárulhat ehhez.
De ettől még, ceterum censeo: Orbánnak mennie kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése