Oldalak

2013. március 19., kedd

A rasszisták kijönnek a spájzból



Kitüntetést vissza nem vonunk!  Merthogy ennyi volt B. Zoltán, lelkész válasza arra, hogy jegyzett rasszistáknak is állami jutalmat adott.  (Egész pontosan, csak Sz. Ferenc ügyére reagált így. De a rasszista zenész, a szélsőjobbos, rasszista  médiumok kiadója, vagy a Szálasit dicsőítő kiállítás rendezője ügyében még csak ennyit sem sikerült mondania.)
A kitűnő írónak és nagyszerű embernek, Kertész Ákosnak volt egy félreértelmezhető, rossz mondata, amelyért ugyan hamarosan elnézést kért. De ez nem mentette meg attól, hogy a legkülönfélébb közéleti emberek követeljék Kossuth díja visszavételét.  A túlbuzgó Schmitt Pálról nem ejtenék szót – mert ő már elnyerte büntetését. Tarlós István, aki a díszpolgárságot vetette el tőle, szintén nem olyan, aki intellektuálisan sokat számítana. A Pörzse-Orbán kettős közös parlamenti zsidózgatása a témában leginkább ijesztő látlelet korunkról. És, ahogy Vásárhelyi Mária kiváló írásában az e heti Élet és Irodalomban felhívja rá a figyelmet – az előző példákat is ő idézi fel ismét - , az a Halász János, aki a hírek szerint kijárta Sz. Ferenc kitüntetését, Kertész Ákos Kossuth díjra való méltánytalanságáról hosszan és szenvedélyesen tudott értekezni.
Kertésznek volt egy rossz mondata. Ezeknek a kitüntetetteknek pedig szinte csak rossz mondatai vannak. A rasszisták, a szélsőjobbosok lassan kikászálódnak a spájzból és betelepszenek a nappaliba, a konyhába, a hálószobába. És még a kegyeiket kereső B. Zoltán keresztyén lelkészt és kis barátait is kihajítják onnan, mert ők olyanok.
Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése