Kitüntetést vissza nem vonunk! Merthogy ennyi volt B. Zoltán, lelkész
válasza arra, hogy jegyzett rasszistáknak is állami jutalmat adott. (Egész pontosan, csak Sz. Ferenc ügyére
reagált így. De a rasszista zenész, a szélsőjobbos, rasszista médiumok kiadója, vagy a Szálasit dicsőítő
kiállítás rendezője ügyében még csak ennyit sem sikerült mondania.)
A kitűnő írónak és nagyszerű embernek, Kertész Ákosnak volt
egy félreértelmezhető, rossz mondata, amelyért ugyan hamarosan elnézést kért.
De ez nem mentette meg attól, hogy a legkülönfélébb közéleti emberek követeljék
Kossuth díja visszavételét. A túlbuzgó
Schmitt Pálról nem ejtenék szót – mert ő már elnyerte büntetését. Tarlós
István, aki a díszpolgárságot vetette el tőle, szintén nem olyan, aki
intellektuálisan sokat számítana. A Pörzse-Orbán kettős közös parlamenti
zsidózgatása a témában leginkább ijesztő látlelet korunkról. És, ahogy Vásárhelyi Mária kiváló
írásában az e heti Élet és Irodalomban felhívja rá a figyelmet – az előző
példákat is ő idézi fel ismét - , az a Halász János , aki a hírek szerint kijárta Sz.
Ferenc kitüntetését, Kertész
Ákos Kossuth díjra való méltánytalanságáról hosszan és
szenvedélyesen tudott értekezni.
Kertésznek volt egy rossz mondata. Ezeknek a
kitüntetetteknek pedig szinte csak rossz mondatai vannak. A rasszisták, a
szélsőjobbosok lassan kikászálódnak a spájzból és betelepszenek a nappaliba, a
konyhába, a hálószobába. És még a kegyeiket kereső B. Zoltán keresztyén
lelkészt és kis barátait is kihajítják onnan, mert ők olyanok.
Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése