Roma Bagázs

Vasárnap délelőtt sütött a nap, a pesti Kazinczy utcában lévő Szimpla kert hátában, rögtön az ősterelmők piaca mögött, kedélyes népek cigánylecsót faltak műanyag tányérokból, majd amikor az is elfogyott, meg a káposzta is, előkerült a pult alól a túróscsusza. Nagymosolyú asszonyok a jókora, közös lábosból tálaltak a romkocsmák éhes népének, és a közéjük keveredett turistáknak éppen úgy, mint például az Orbán kormány egyik volt miniszterének, aki családostul vonult fel.
Ez nem egy egyszerű ebéd volt csak. (Bár annak igen finom.) Hanem a Bagázs Közhasznú Egyesület (www.bagazs.org) pénzgyűjtő programja, vagy még annál is több. Hiszen az eredmény nemcsak a befőttes üvegben gyűlő adományban mérhető le, hanem abban is, hogy jópáran itt ismerkedhettek meg a BAGázszsal. A BAGázs a bagi romatelepen élőknek igyekszik segíteni, méghozzá többek között egy jól kitalált mentorprogrammal, amelyben jelentős részt egymást támogatják, segítik, mentorálják az erre kiképzett helybéliek. Mert lehet, hogy Bag alig fél óra autóútra esik csak Budapesttől, de a helyi cigánytelep mintha évszázadok távolságában élne még mindig. Szegénység, munkanélküliség, iskolázatlanság, és sokszor a drog nehezíti a mindennapokat.

Tilla és a lányok

A BAGázs lelkes aktivistái, akik közt találhatunk szoftverfejlesztőt, matematikus, HR-est, tájépítészt, festőművészt és jópár egyetemistát, rendszeres programokat szerveznek a gyerekeknek, focicsapatot hoztak létre (egy fél pályát is kaptak hozzá - mert ide valahogy nem érek el a focimilliárdok), sikeres a nyári tábor, és a mentor program. Most pedig még biobrikett gyártásba is belekezdtek a helyiekkel. Szóval, mégsem teljesen elveszett ez az ország. Mert amíg egyetlenegy BAGázs akad, addig reménykedhetünk.