Ha a budapesti
zsidók tízezreinek életét megmentő svéd fiatalember Raoul
Wallenberg sorsáról még mindig nem tudunk mindent, szobra
történetének kalandos részleteiből lassan összeáll a történet.
Most előkerült Kádár János egy nyilatkozata Wallenbergről,
illetve a szobráról, amelyik valószínűleg itt jelenik meg
először nyilvánosan Magyarországon, további mozaikokat hozzátéve
a képhez.
Azt eddig is tudtuk,
hogy nem sokkal a felszabadulás után megmentettjei nagy akcióba
kezdtek azért, hogy Budapesten, közadakozásból szobrot állítsanak
Wallenbergnek. Ekkor még egyáltalán nem volt biztos, mi történt
vele. Élt a remény, ha egyre fogyatkozó mértékben is, hogy talán
mégiscsak élve hazakerül Svédországba.
A szobor
elkészítésére a neves művészt, aki maga is aktívan részt vett
a zsidók mentésében, Pátzay Pált kérték föl és a mozgalom
védnökei között ott találjuk Zsedényi Bélát a Nemzetgyűlés
első elnökét.
A Magyar Nemzet
1946. július 25-i számának egy cikke számol be arról, hogy a
Zeneakadémián miként emlékeznek meg Raoul Wallenbergre. Az est
prológusát Gobbi Hilda mondta, amelyben a „sárkányt legyőző” Wallenberget idézi meg.
Ez a hasonlat talán
nem véletlen. Az est egyik célja, hogy Pátzay Wallenberg szobrához
gyűjtsön pénzt. Az emlékmű pedig egy sárkányt legyőző alakot
ábrázolt.
A szobor végül
elkészült, felállították, ám a hivatalos átadásra már nem
került sor, mert néhány nappal azelőtt ledöntötték.
Valószínűleg a hatalomban megerősödött kommunista párt nem
akarta ezzel a Wallenberg szoborral a szovjeteket provokálni –
akik végülis elvitték s meggyilkolták a második világháború
egyik legnagyobb hősét. Sőt, a következő négy évtizedben a
nyilvánosság előtt szinte beszélni sem lehetett Wallenbergről.
Még akkor sem, ha érdekes módon, az Újlipótvárosban az utcája
megmaradt. És bátor kivételek persze mindig akadtak.
A
már idézett Gobbi Hilda, akinek régi munkásmozgalmi kapcsolatai
miatt valószínűleg sokkal többet lehetett, mint másoknak, s ő
igen becsületesen tudott is élni ezzel a lehetőséggel, 1975-ben a
szigorúan ellenőrzött Magyar Rádióban készített egy műsort,
amelynek ugyan a címéből nem derült ki (Színház a romok
felett), de Wallenberg hősiességéről szólt, méghozzá a
legnagyobb nyilvánosság előtt.
(https://ujkelet.live/2016/05/17/gobbi-hilda-hosies-megemlekezese-wallenbergrol/comment-page-1/
)
Amúgy, ahogy a
szovjet csapatok magyarországi tartózkodása, 56 forradalma, az
egypártrendszer vagy Kádár első titkársága, Wallenberg sorsa
továbbra is cenzúra alá esett.
Némi változás
ebben 1985-ben történt, amikor a Kádár rendszer legnevesebb –
és tegyük hozzá, igen kiváló – szobrászát, a politikai
funkciókat is vállaló Varga Imrét megkereste Nicolas Salgo, az
Egyesült Államok magyar származású budapesti nagykövete, hogy
készítsen egy Wallenberg-szobrot. Varga, aki pályája elején
Pátzay tanítványa volt, vállalkozott a feladatra. Alkotása utalt
mestere korábbi lerombolt művére, egy bronz reliefben felidézte
azt a szobrot övező márványtömbön. A szobrot a nagykövet
rezidenciájának kertjében állították föl, mert máshová a
magyar hatóságok nem engedték. 1987 tavaszán Kádár János
pártfőtitkár svédországi látogatásra készült. Ennek
előkészítése során a magyar felet értesítették, hogy ott
Wallenbergre vonatkozó kérdést is kaphat. Nicolas Salgo ekkor
fölkereste Kádárt, és fölajánlotta Varga szobrát, hogy
helyezzék el azt mégiscsak köztéren. Túl forgalmas, látványos
helyen, vagy akár az egykori nemzetközi gettó területén azért
mégsem akarták a hivatalosságok. Ezért a szobrot Budán, vagyis
Wallenberg eredeti tevékenységének helyszínétől távol, de
mégiscsak fölállították. Kádár 1987. április 22-én
Stockholmban sajtótájékoztatót tartott.
És ahogy az várható
volt, nyugati mintára megtartott tájékoztatóján elhangzott a
kérdés Wallenbergről való megemlékezésről is. A magyar sajtó,
amelyik igen bőséges terjedelemben, a napilapok első oldalán,
számolt be a látogatásról, ezt a részt nem említette meg.
Minden valószínűség szerint Magyarországon nyomtatásban most
jelenik meg először a Pesti Sóletban.
- Mi az oka annak, hogy éppen most kerül sor Raoul Wallenberg emlékművének felavatására? Miért vártak vele idáig? – kérdezi a UPI hírügynökség tudósítója.
- Egy mondatot, bővített mondatot szeretnék erről mondani. Hát én egész életemben otthon éltem. A régi rendszerben is, a háború alatt is. És hát illegalitásban is éltem és dolgoztam nem kevés ideig. Mert a Horthy rendszer… üldözte a kommunistákat. Nekem akkor persze sok dolgom diplomatákkal nem volt. Dehát akkor is mint politikával foglalkozó ember tudtam valamit. És utólag még többet meg tudtunk. Ennek alapján a magyar közvélemény érti és értékeli azt a humánus tevékenységet amelyet Wallenberg különösen a háború idején tett. A svéd Vöröskereszttel együttműködve. Ezt értékeljük és tiszteljük. Ennek hangsúlyozása mellett is meg kell mondanom, hogy nálunk ez a kérdés egyszerűbben és normálisabban jelentkezik, mint ahogy azt a nyugati sajtó kezeli. Ahol én kételkedek minden esetben a Wallenberg iránti tisztelet mozgatja azokat, akik ezt felhozzák, mert ennek meghatározott éle van. Ön az mondja, hogy hogy most került ez elő? Nem most került. Nálunk például évtizedek óta van elnevezett utca az ország fővárosában, Wallenbergről elnevezett utca. És most készült egy ehhez méltónak tűnő műalkotás. Egy … szobrász alkotta és amit most alkottak és ezt most a köztéren nyilvánosságra fogják helyezni – ennyit mondott Kádár János, az MSZMP, s így Magyarország vezetője először és talán utoljára, nyilvánosan Wallenbergről.
A szobor avatása
előtti jelent meg a kormány lapjában, a Magyar Hírlapban egy
cikk, amely egyértelműen elismerte, hogy Wallenberget a
Szovjetunióba hurcolták, és Moszkvában, a hírhedt Ljubjanka
börtönben halt meg 1947-ben. A szobrot 1987. május 15-én a
Hazafias Népfront nevű gittegylet budapesti titkára, a magyar
politikai hierarchia, mondjuk így, létező legalacsonyabb rangú
funkcionáriusa avatta fel a Szilágyi Erzsébet fasorban. Nagyjából
titokban, annyira, hogy a megemlékezni vágyókat rendőrsorfallal
tartották távol az ünnepségtől.
De a szobor azóta
is áll.
(Pesti sólet, 2016. július)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése