Ha nincs otthon hajháló, ideiglenesen a «krumplineccünk» is megteszi

Ezermester - a leleményes ember, aki minden technikai problémát megold, a buheráló magyar, aki előtt nincs megoldhatatlan feladat. b., A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának barkácsoló folyóirata.

*

A kort, amelyben élünk a barkácsújság is jól jellemzi. Vegyük le a polcról az Ezermester 1966. évfolyamának júliusi számát (egy szám ára 2 forint.)

A „kár eldobni” című rovatba Csillag Ferencné küldött be egy tanulságos, fényképekkel illusztrált kis ötletparádét azzal, mit is kezdhetünk azzal a hálóval, amelyben a krumplit vittük haza. Ugyanis az a „burgonyatároláson kívül sok más célra is felhasználható.” Kár lenne eldobni - véli a szerző.  Lehet belőle ugye labdatartó, ha varrógéppel sűrű öltéssel középszalagot varrunk rá. Kitűnően alkalmas lágytojás főzéséhez, erre lehetőleg sárga hálót használjunk, mert az fest a legkevésbé. Legcélszerűbb, ha zsineget kötünk a hálóra és azt kézben tartjuk a pár perces főzési idő leteltéig, nehogy a forró vízbe essen, esetleg meggyulladjon a háló. Retikülben nagyszerűen elfér, mint bevásárlószatyor. de a kedvencem, hogy „ha nincs otthon hajháló, ideiglenesen a «krumplineccünk» is megteszi. A kimosott hálót vágjuk körül a fejünknek megfelelő méretre, és a végeit dolgozzuk el, esetleg gumit is fűzhetünk bele. Kerti munkánál is hasznos ez a barkácshajháló, nem hullik a haj a szemünkbe. Dauer után is jobban megmarad a berakás, ha hajunkat éjszakára hálóval védjük.” A szerző ötleteit 100 forintos utalvánnyal honorálta a szerkesztőbizottság.

És most nézzünk egy 150 forintot érő ötletet, amelyet Billiczky Tibor küldött be Pécsről. Az elmés kis szerkezettel Trabantunkat védhetjük meg. A dolog egyszerű, a lényeg, hogy egy bojler-higanykapcsoló szerkezetre van szükségünk, amit beforrasztunk a kormány alá. (Akinek nincs otthon felesleges bojler higanykapcsolója, az nem tudom, hogy védi meg a Trabantját.) Aztán ha  jön a rabló és brizgálja az autónkat akkor a higany elmozdul, zárja az áramkört, megszólal a kürt. „Aki rossz szándékkal közeledik, erre biztosan elmenekül.” - állítja a szerző.

Lapozzuk át a betonvasból készített kagylófotelt, inkább vegyük „Legegyszerűbb sörnyitó”-t. Amikoris egy keményfa rúdba ütött, majd a túlsó oldalán elgörbített lelaposított szeget alkalmazunk. Csupán az a fontos, hogy a fej ne legyen kisméretű. Máris kész a sörnyitónk. Erre mondta tán a jeles szerkesztő, Martos Gábor egykor, hogy olyan nincs, hogy valami ne lenne sörnyitó.

Búcsúzóul pedig egy praktikus ötlet utazóknak. „Hosszú túrán ugyanis gyakran előfordul, hogy megreped a gyújtáselosztó háza. Ha autójavitó nincs is a közelben, olyan hivatal bizonyára akad, ahonnan egy darab pecsétviaszt kérhetünk. Az óvatosan felmelegített elosztófej felé tartjuk a pecsétviaszt, majd gyertya lángjában megolvasztva csepegtessük a repedésre.”

Bizonyára.