A haza nem lehet ellenzékben – valószínűleg efféle épületes
baromság egyetlenegy republikánus s politikusnak sem jutott eszébe, amikor
szembesült az eredménnyel, a
demokrata Obama győzött. Vagy, ha arra is gondolt, hogy a fene vigye el, mi vagyunk a jobbak, mi érdemeltük volna a győzelmet, akkor is
igyekezett a lehetőségekhez képest jó arcot vágni a történtekhez. Különösen
azután, hogy Romney nem azzal jött elő, hogy akkor most polgári köröket
szervezünk és azon nyomban nekiállunk az új vircsaft embereinek és
politikájának kicsinálásához, hanem kifejezetten azt mondta szomorú híveinek,
hogy drukkol az országnak, az elnöknek, aki mögött fel kell sorakozni,
ráadásul, a feleségével még imádkozik is értük.
Miközben kétségtelen,a kampánystábok sok mocskot
összehordtak a konkurens jelöltekről
mindez mostantól kezdve a múlt.
Obama nem is felejtette el megjegyezni, hogy több kérdésről ő is
konzultálni szeretne majd Romney –ékkal. (Igaz, ott az alsóházi többség, nehéz
lenne nélküle.)
Ettől persze még kemény politikai csatározásoknak lehetünk
rövidesen a szemtanúi,
menni fog a nagy adok kapok. Ám jó tudni, hogy a világ nem teljesen
reménytelen. Még kétszáz évig locsolunk, füvet nyírunk és mi is elérünk oda.
Persze, jó lenne azért előbb.
Szóval, ceterum censeo: Orbánnak mennie kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése