megállás nélkül csattogtató japán turisták, a nagydarab, rövidnadrágos amerikai nyugdíjasok, csuhás ferences szerzetesek, lefátyolozott arab asszonyok - mintha csak az 1001 éjszaka meséjéből pattantak volna elém. Fekete kaftános zsidók, akik kacsázó léptekkel, semerre sem pillantva vágnak át a tömegen. Kergetődző, koszos kisgyerekek. Nagyszakállú kopt szerzetes, ortodox pátriárka, 
burnuszos arab. Vízipipázó öreg, aki szívesen elmeséli a magyar turistának, hogy a fia Budapesten járt egyetemre. Mindent átjár a sáfrány egzotikus illata, a müezzin dala, a hangszóróból harsogó arab rockzene ritmusa, a keresztény zarándokok éneke.Jeruzsálem
Hosszú sorban fekete amerikai hölgyek vonulnak, franciskánus vezeti őket, Bibliával a kezében. A középkorú hölgyek felváltva cipelik a keresztet. Jézus Krisztus halálára és feltámadására emlékeznek a Via Dolorosan járva. („Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl az ő keresztjét és úgy kövessen engem
” - idézi Máté Jézust.)
Szűk kanyargós út ez a Via Dolorosa. A keresztesek építették ki évszázadokkal ezelőtt, ma már a stációkat mindenütt táblák jelzik egészen a Szent Sír templomáig. Kevés turista akad, aki kihagyja. Az évszázados köveken bandukolva minden olyan hihetőnek tűnik. Pilátus, a kereszt, a kínhalál. Még a feltámadás is.
A zarándokok általában a fallal körülvett jeruzsálemi óváros Oroszlán kapuja mellett áll a Szent Anna templom elől indulnak, Sokan ezt a templomot tartják a keresztes építészet legszebb szentföldi remekének. A legenda szerint ott épült, ahol Jézus anyja, Mária született egykor.
Vonulnak a zarándokok, hogy a fájdalom útján haladva idézzék fel a bibliai történetet. Aki az áhítatért jött megkapja azt is. Az út jó része az arab piacon keresztül vezet, ahol minden megvásárolható ami csak szükséges az áhítathoz. Kis és nagy kereszt, rózsafüzér, szentföldi gyertya, faragott szobrocskák éppen úgy mint elsőosztályú karing, stóla, pásztorbot (Made in Hong Kong). De ez a színes forgatag csak még hihetőbbé teszi az egész történetet.
Az Ecce Homo ív alatt megpakolt szamarát nógatja egy öreg - mintha ezer éve állna az idő, mondogatják a turisták. Igen, igen, Jézus korában is éppen így volt - révednek a múltba. Amikor a kis mérges arab zsebében megszólal a rádiótelefon már vonulnak is tovább a Cion Nővérek Zárdája felé a tömegben.
A Biblia szerint itt ment azon a pénteken Jézus is, hogy az ítélet után beteljesedjék sorsa „Mikor azért elvitték őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolják és siratják őt. Jézus pedig hozzájuk fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. Mert ímé jönnek a napok, melyeken ezt mondják. Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak.” A szörnyű jóslat azóta sokszor beteljesedett. De a húsvét nagypéntek után már nem szomorú. Mindenki a feltámadásban reménykedik.
A Golgotán
” - idézi Máté Jézust.)Szűk kanyargós út ez a Via Dolorosa. A keresztesek építették ki évszázadokkal ezelőtt, ma már a stációkat mindenütt táblák jelzik egészen a Szent Sír templomáig. Kevés turista akad, aki kihagyja. Az évszázados köveken bandukolva minden olyan hihetőnek tűnik. Pilátus, a kereszt, a kínhalál. Még a feltámadás is.
A zarándokok általában a fallal körülvett jeruzsálemi óváros Oroszlán kapuja mellett áll a Szent Anna templom elől indulnak, Sokan ezt a templomot tartják a keresztes építészet legszebb szentföldi remekének. A legenda szerint ott épült, ahol Jézus anyja, Mária született egykor.
Vonulnak a zarándokok, hogy a fájdalom útján haladva idézzék fel a bibliai történetet. Aki az áhítatért jött megkapja azt is. Az út jó része az arab piacon keresztül vezet, ahol minden megvásárolható ami csak szükséges az áhítathoz. Kis és nagy kereszt, rózsafüzér, szentföldi gyertya, faragott szobrocskák éppen úgy mint elsőosztályú karing, stóla, pásztorbot (Made in Hong Kong). De ez a színes forgatag csak még hihetőbbé teszi az egész történetet.
Az Ecce Homo ív alatt megpakolt szamarát nógatja egy öreg - mintha ezer éve állna az idő, mondogatják a turisták. Igen, igen, Jézus korában is éppen így volt - révednek a múltba. Amikor a kis mérges arab zsebében megszólal a rádiótelefon már vonulnak is tovább a Cion Nővérek Zárdája felé a tömegben.
A Biblia szerint itt ment azon a pénteken Jézus is, hogy az ítélet után beteljesedjék sorsa „Mikor azért elvitték őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolják és siratják őt. Jézus pedig hozzájuk fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. Mert ímé jönnek a napok, melyeken ezt mondják. Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak.” A szörnyű jóslat azóta sokszor beteljesedett. De a húsvét nagypéntek után már nem szomorú. Mindenki a feltámadásban reménykedik.
A Golgotán
Szerzetesek  |
Lukács evangelista beszámolójához János annyit tesz hozzá. „És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül Golgothának hívnak. Ahol megfeszítik őt, és ő vele más kettőt, egyfelől és 
másfelől, középen pedig Jézust.”
A Golgota hegyére épült Szent Sír temploma ma az egyik legszentebb keresztény zarándokhely, különösen így húsvét táján. A kanyargó szűk utcácskák között, a táskaárusokat és a borbélyokat elhagyva, egyszercsak felbukkan az óriási templom. Előtte mindig óriási a nyüzsgés. Egy koreai keresztény zarándokcsoportnak magyaráz egy örmény szerzetes. Az oldalsó lépcsőn unatkozó izraeli katonafiúk hallgatják egy csinos katonalány helytörténeti fejtegetéseit. A fiúk a tűző napon állnak, puskáik hanyagul a hátukra vetve, a lány a fal árnyékába húzódva magyaráz. Már nem lehet sok hátra, ott tart, amikor a keresztesek a XI. században újjáépítették.
Méltóságteljes, papi ruhás férfiak vázlattömbbe skiccelik az épületet. Hunyorogva ellenőrzik a helyes méretarányt.
A Szent Sír templomban még öt stáció található. Végig kell járni azokat is. Ha valaki eltévedne a bejáratnál unatkozó rendőr vagy tucatnyi nyelven hadarva, igazítja útba. Mert nem könnyű itt megtalálni valamit. Római katolikusok, ferencesek, görög, örmény, kopt ortodoxok, etióp és szír keresztények osztották fel egymás közt a szent helyet, a templomot. Évszázadok alatt kialakult rítus szerint, külön külön végzik szertartásaikat.
Ott ahol a kereszt állt, egy vonal fut végig, elválasztva egymástól a keleti és a nyugati keresztények birtokolta helyet. Két
máshol távoli, egymásnak idegen kultúra találkozik itt s évszázados küzdelmek után békében megfér egymással.
A fekete bőrű etióp szerzeteseknek már csak a tetőn jutott hely. Az arab piac, a szuk hangja alig jut el ide. Gótikus boltívek, költőien omladozó falak között, magába révedve egy öreg szerzetes morzsolja az ovlasóját. Mintha a középkorba zuhantunk volna vissza. Társai kis cellácskáikból csak a déli harangszóra bújnak elő, s kezdnek bele furcsa szertarásukba. A tornyok, falak közé ékelt helyen, csak egy szolid felirat figyel
meztet az ezredvégre: „Kereszt egy órára négy sékelért bérelhető, dollárt elfogadunk.”
És újra a fél kecskénél
másfelől, középen pedig Jézust.”A Golgota hegyére épült Szent Sír temploma ma az egyik legszentebb keresztény zarándokhely, különösen így húsvét táján. A kanyargó szűk utcácskák között, a táskaárusokat és a borbélyokat elhagyva, egyszercsak felbukkan az óriási templom. Előtte mindig óriási a nyüzsgés. Egy koreai keresztény zarándokcsoportnak magyaráz egy örmény szerzetes. Az oldalsó lépcsőn unatkozó izraeli katonafiúk hallgatják egy csinos katonalány helytörténeti fejtegetéseit. A fiúk a tűző napon állnak, puskáik hanyagul a hátukra vetve, a lány a fal árnyékába húzódva magyaráz. Már nem lehet sok hátra, ott tart, amikor a keresztesek a XI. században újjáépítették.
Méltóságteljes, papi ruhás férfiak vázlattömbbe skiccelik az épületet. Hunyorogva ellenőrzik a helyes méretarányt.
A Szent Sír templomban még öt stáció található. Végig kell járni azokat is. Ha valaki eltévedne a bejáratnál unatkozó rendőr vagy tucatnyi nyelven hadarva, igazítja útba. Mert nem könnyű itt megtalálni valamit. Római katolikusok, ferencesek, görög, örmény, kopt ortodoxok, etióp és szír keresztények osztották fel egymás közt a szent helyet, a templomot. Évszázadok alatt kialakult rítus szerint, külön külön végzik szertartásaikat.
Ott ahol a kereszt állt, egy vonal fut végig, elválasztva egymástól a keleti és a nyugati keresztények birtokolta helyet. Két
máshol távoli, egymásnak idegen kultúra találkozik itt s évszázados küzdelmek után békében megfér egymással.A fekete bőrű etióp szerzeteseknek már csak a tetőn jutott hely. Az arab piac, a szuk hangja alig jut el ide. Gótikus boltívek, költőien omladozó falak között, magába révedve egy öreg szerzetes morzsolja az ovlasóját. Mintha a középkorba zuhantunk volna vissza. Társai kis cellácskáikból csak a déli harangszóra bújnak elő, s kezdnek bele furcsa szertarásukba. A tornyok, falak közé ékelt helyen, csak egy szolid felirat figyel
meztet az ezredvégre: „Kereszt egy órára négy sékelért bérelhető, dollárt elfogadunk.”És újra a fél kecskénél
Az etióp szerzetesek rejtekhelyéről, a templom tetejéről keskeny lépcsősor vezet vissza. Elhagyott kapualjnál balra fordulok, s újra ott kavarog az arab város. Itt az én hentesem is, a bejáratnál lógó fél kecskékkel.
A Szent Sír nagyon messze lehet ide. Egy másik világ az, ahol majd a csodás feltámadást ünneplik. „A szombat végén pedig, a hét elős napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és Mária, hogy megnézzék a sírt. És imé nagy földindulás lőn, mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról és reá üle arra. (...) Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt.”
A Szent Sír nagyon messze lehet ide. Egy másik világ az, ahol majd a csodás feltámadást ünneplik. „A szombat végén pedig, a hét elős napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és Mária, hogy megnézzék a sírt. És imé nagy földindulás lőn, mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról és reá üle arra. (...) Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése