 |
| Baloldalt Fóri, aztán Indira Gandhi, és igen: Kennedy elnök és felesége Jacqueline |
A hír tulajdonképpen igaz. Sőt, ha úgy tetszik, még ennél is
szenzációsabb. Friedmann „Fóri” édesapja, Ármin ugyanis a Dohány templom
gyülekezetéhez tartozott ezekben az években, s lánya visszaemlékezéseiből azt
is tudjuk, hogy, más előkelőségek között, a 3-4 sorban volt állandó helye. A
családnak szállítmányozási cége és a Váci utcában divatboltja is volt. Innen
indult az indiai menyegző.
Ami már csak azért is érdekes, mert Friedmann Magdolna nem egyszerűen a „lahori rádzsa” unokájához ment
férjül, hanem az India politikai életét évtizedeken keresztül alapvetően
meghatározó Nehru családba házasodott be és volt annak megbecsült tagja egészen
nemrégiben bekövetkezett haláláig. 108 éves volt.
Férje, Bubakker Nehru,
volt nagykövet Washingtonban, Londonban, a Pestről elszármazott lány jó
kapcsolatot ápolt Kennedy elnökkel
vagy Lyndon Johnsonnal is.
Aztán férje több indiai állam kormányzójaként is szolgált, s
a pesti becenevét Indiában is megtartó Fóri követte őt, s tiszteletet, mint
menekülteket önzetlenül segíti, női ügyeket előrelendítő személy - szerzett
saját jogán, abban a családban, amelyik India vezetőit adta.
Férje nagybátyja,
Dzsavarharlal Nehru a függetlenné váló ország első vezetője volt, az ő
lánya, Indira Gandhi többször is
miniszterelnök – s férje unokatestvére. Indu – ahogy a családban szólították.
A történet persze nem egészen tipikus magyar zsidó sors -
bár paradox módon igenis kellett a zsidóüldözés ahhoz, hogy a pesti Vadász
utcából valaki a világ egyik legnépesebb országának vezetői közé kerüljön.
A tehetséges fiatal lányt ugyanis Pesten a zsidókat a
felsőoktatásból kirekesztő numerus clausus miatt Magyarországon nem vették fel
egyetemre. A családja, amelyik valószínűleg nem volt túl szegény, előbb
Franciaországba, majd Anglia legjobb egyetemeire küldte. Előbb a London School
of Economics, majd Oxford.
Itt ismerkedett meg jövendőbelijével és szerettek egymásba az „indiai herceggel”.
Azt mondanunk sem kell, hogy egyik család
sem nagyon lelkesedett a frigyért. Pesten az hangzott el, hogy mégiscsak, ki
tudja hány felesége van egy ilyen „füstös képűnek”. A „füstös képű” akkor már
három oxfordi doktorátussal rendelkezett, s nem törte meg, hogy a lány családja
szinte kidobta.
Legközelebb már szüleivel – és a későbbi miniszterelnök
nagybácsival Nehruval – megerősítve érkezett Pestre leánykérőbe. Végül Magdolnát jövendő anyósa szánta meg,
amikor meglátta, hogy a leány – akkor már szintén több oxfordi diploma
tulajdonosa - milyen keservesen zokog,
amikor kútba esni látszik a frigy.
Az indiai család engedett, s Fóri, hivatalos nevén Shoba Nehru, gyorsan beilleszkedett a
számára teljesen új világba.
Édesanyja még a háború előtt utána utazott, így élhette túl
a holokausztot, de rokonainak egész sorát meggyilkolták Magyarországon. Bár
József öccse és Saci húga, ha nagy viszontagságok árán is, de túlélte a
munkaszolgálatot és a holocaustot. A negyvenes években aztán mindketten
elhagyták Magyarországot, s ismereteink szerint Ausztráliában kezdtek új
életet.
Shoba fiaival először – és talán utoljára – 1949-ben járt
Budapesten, s legidősebb gyermeke arról számolt később be, hogy édesanyja
szinte folyamatosan sírt, ahogy szembesült vele, mi történt itt szeretteivel,
barátaival, akik nem hagyták el időben Magyarországot.
Pedig maga is látott addigra már éppen elég rémséget. Az
India függetlenségével járó háborúk, a kialakuló pakisztáni - indiai
ellentétek, a menekültek százezrei között azonban mindig tudta hol a helye, s
ha közvetlenül a politikában nem is vett részt közismerten sokat tett például a
menekültek szenvedéseinek enyhítéséért. Menekültszállásokat szervezett, anyaotthonokat
hozott létre, népkonyhák felállítását szorgalmazta, de annak a kézműves-iparnak
a megteremtése is az ő nevéhez fűződik, amelyik munkát adott a menekült
asszonyok tömegeinek.
S apolitikus sem volt:
azt is följegyzik, hogy a szigorú Indut - Indira Gandhit – például ő
merte figyelmeztetni azokra a súlyos visszaélésekre, így
kényszersterilizálásokra – amelyek kormányzása alatt előfordultak.
Vagy, egy súlyosabb indiai - amerikai konfliktus idején,
amikor Johnson elnök nem akarta elfogadni az indiai követség meghívását, ő volt
az, aki végül rábeszélte az elnököt, hogy mégiscsak jöjjön el, aki nem tudott
ellenállni ennek a kérésnek, elhárítva így egy nagyobb diplomáciai konfliktust.
Fóri és férje az esküvőjükön
Fóri – aki becenevét még a pesti Szemere utcai gimnáziumban
szerezte, mert akkoriban Forbáth volt a családi neve – bizonyos szempontból
indiaivá vált. Száriban járt, megtanult hindiül, beilleszkedett a családba.
Fiai persze – már csak a családi hagyományok okán is – Oxfordban végeztek. De
zsidó származásukat – egy vezető indiai politikus, aki pesti zsidó
tulajdonképpen ! – sosem tagadták. Fóri már jóval a nyolcvan fölött, kezdett el
ismét érdeklődni a zsidó hit iránt. Fia, Ashok, egy oxfordi történész
barátjának panaszolta el, hogy milyen keveset tud már édesanyja, az
ősei, hitéről. De szeretné ezt minél jobban megismerni. Ezért a professzor
hosszú levelekben foglalta össze neki a zsidóság történetét Ádámtól-Évától – a
holokauszton keresztül . egészen napjainkig.
A levelezés aztán könyv alakban is megjelent és népszerű
lett, Levelek Fóri néninek címmel –
(Martin Gilbert: Letters to Auntie Fori
sajnos magyarul még nem elérhető, pedig tanulságos, miként magyarázza el
a zsidó történelmet egy oxfordi professzor egy az életét Indiában leélő Pesten
született embernek, akinek az apja még a Dohány zsinagóga harmadik sorában
imádkozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése